Felszín alatti víz
A felszín alatti víz egy összefoglaló elnevezés, amely talajban és kőzetekben található és hasznosítás céljából kitermelhető vizek összességét jelenti. A felszín alatti vizek túlnyomó része édesvíz (azaz alacsony az oldott anyag tartalma); a mélyebb, zárt rétegekben előforduló, igen magas sótartalmú vizek pontosabb elnevezése a telepfolyadék (brine). tovább>
Talajvíz
A talajvíz a terepszinthez legközelebb található felszín alatti víz. A talajvíz feletti rétegekben a kőzet/talaj pórusait jelentős részben már levegő tölti ki. Jogi értelemben a talajvíz a felszínhez legközelebbi összefüggő vízzáró réteg feletti állandó felszín alatti víz, amely legfeljebb 25 méter mély kúttal feltárható. A talajvíz egy speciális esete a parti szűrésű víz, ez a nagyobb folyók kavicsteraszaiban található és hidraulikai kapcsolatban áll az adott folyam felszíni vízkészletével. tovább>
Rétegvíz
A mélyebb kőzetrétegekben tárolódó vizeket értik alatta. A talajvíz alatti első gyenge vízvezető képződmény (pl. agyag) alatti rétegben található a legfelső rétegvíz, és a hasonló összetételű mélyebb rétegek víztartalmát jelentik a további mélységi rétegvizek. A rétegvíz megnevezés feltételezi, hogy a feltárt rétegek egymás alatt közel vízszintesen, és oldalirányban közel folytonosan helyezkednek el, - ami természetesen nincsen így. A hazai vízadó rétegek többsége kőzettani szempontból homok vagy homokkő (az alföldi rétegsorokban), az ideális vízzáró fedő és fekü pedig agyag. A valóságban természetesen a kevert szemcseméret dominál az Alföldön is, a dombvidéki és hegyvidéki területeken pedig számos más kőzet szerepelhet vízadó rétegként (mészkövek és dolomitok mellett pl. néha andezit is). A rétegvíz speciális esete az ún. artézi víz. Az artézi víz fogalma olyan mélységi vízadó rétegben levő vízre utal, amelynek a természetes nyomásszintje a terepszint felett van. A felszín alatti vizek mesterséges megcsapolásainak káros környezeti hatása legjobban talán az artézi kutaknál észlelhet: számos eredetileg túlfolyó (pozitív) mélyfúrású kút vízszintje lecsökkent, így már csak búvárszivattyúval termelve lehet használni őket. Az ilyen területeken az azonos rétegekre telepített újabb kutak legtöbbször már kezdetben sem artézi jellegűek. tovább>
Karsztvíz
A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el. Két fő típusát különböztetjük meg. Nyílt karsztvíz esetében a csapadék és a felszíni vizek közvetlen kapcsolatban vannak karsztvízzel, táplálják a karsztvíz bázist, mivel a karsztvizet fedő kőzetrétegek nem vízzáróak. Fedett karsztvíz esetében a fedő kőzetek vízzáró jellegüknél fogva meggátolják a csapadék, a felszíni vizek karsztvíz bázisba történő bejutását. tovább>