A hidratációs koronában a négypólusú vízmolekulák az ionok elektromos mezejében csillagszerű elhelyezésben rendeződnek el. Az ionok körül kialakult gömb alakú hidratációs korona sugara tíz Angström nagyságrendű. A vizet "rendezettnek" mondjuk akkor, amikor a szomszédos ionok hidratációs koronái egymáshoz érnek. Ehhez általában az ionkoncentrációnak a kb. 10 milligramm per liter határértéket túl kell haladnia. A határérték felett a víz nem rendezettebb, csupán ionokkal túlterhelt. Ezt a határértéket a Debey-Hueckel féle klasszikus elektrolit elméletből számították ki. Az elmélet a vizes elektrolit oldatok viselkedését egy matematikai modell segítségével írja le. Ezért van az, hogy az éltető vízben legalább 10 mg/l ásványi só (elektrolit) kell, hogy legyen, hogy a vízmolekulák a keletkezett elektrosztatikus térben rendezettekké váljanak. Ezt a rendezett teret hívják "szolvatációs buroknak vagy koronának". Amikor az ionok körül keletkezett szolvatációs burkok egymáshoz érnek és az oldat teljes térfogatát magukba foglalják, az oldat elelktrosztatikusan "rendezetté" válik.