Vízkereszt, korábban Szentkereszt, a latin egyház <Epiphania Domini>, az Úr megjelenése elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Vízkereszt a "karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja. Epiphania görög szó, azt jelenti: megnyilvánulás. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését és annak évenkénti megünneplését jelentette. Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a "Legyőzhetetlen Nap" (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Míthras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első megnyilvánulásai, epiphánéi. Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt ünnepi keresztelések napja volt.