Daniel Beysens francia mérnök megvizsgálta az apró harmat cseppek elhelyezkedését és megállapította, hogy a felület koszosságától függ növekedésük. Azt is megfigyelte, hogy a lecsapódott pára hangot ad ki. A bőséggel rendelkezésre álló harmat "begyűjtésére" Beysens többféle kondenzátort is kieszelt, egyebek közt kifordított esernyőket állított fel. Kiszámolta, hogy - magas páratartalom esetén - légköbméterenként akár 0,6 liter vizet is lehet nyerni. Beyens és csapata jelenleg a világ harmattérképén dolgozik. Harmat, amikor a levegő hőmérséklete a nulla celsius fölötti harmatpontig hűl le, a vízpára egymástól elkülönülő molekulái apró vízcseppekké sűrűsödnek. Ez csoportokba rendeződve nagyobb, harmatnak nevezett vízcseppeket alkotnak.